Beszéljünk akár építkezésről, akár felújításról, az embereknek ma már többféle építőanyag áll a rendelkezésükre ilyen esetekben. A hagyományos tégla helyett így egyre többen döntenek az Ytong mellett, ami természetes alapanyagokból készült, mindemellett pedig rengeteg előnyös tulajdonsággal, valamint könnyed építhetőséggel büszkélkedhet.

Az Ytong téglát sokan nevezik a jövő építőanyagának, hiszen nem elég, hogy fenntarthatóbb megoldásnak tekinthető, a hagyományosabb falazóblokkokhoz viszonyítva sokkal több pozitívum szól mellette.

Szeretnénk Ytong téglából építeni otthonunkat vagy elvégezni egy felújítási munkát, de nem tudjuk, hogy megfelelő választás lesz? Bizonytalanok vagyunk és rengeteg kérdésünk van a kérdéses falazóblokk kapcsán?

Amennyiben legalább egy kérdésre igenlő volt a válaszunk, az alábbiakban minden fontos részletet összegyűjtöttünk az Ytong tégláról, hogy vásárlás előtt pontosan tisztában legyünk valamennyi tulajdonságával.

Mit nevezünk Ytong téglának?

Kezdjük a legelején! Az Ytong tégla nem egy közönséges falazóanyag. Komplett rendszerben lehet dolgozni vele, így akár teljes épületek kialakításakor is ideális választás.

Súlyra meglepően könnyed, ennek ellenére mégis nagyon tömör, sőt hatalmas teherbírással rendelkezik, amit zárt légkamráinak köszönhet. Ennek a pórusos megoldásnak köszönhető, hogy kimagasló hőszigetelési értékkel rendelkezik.

Kizárólag természetes alapanyagokból állítják elő, megmunkálhatósága pedig annyira egyszerű, hogy akár egy fűrésszel is könnyedén formálható, gyakorlatilag jelentős veszteség és hulladék nélkül lehet vele építkezni.

Mivel nagyon kis mennyiségű habarccsal építhető, ezért rengeteget spórolhatunk a segítségével egy komplett építkezés során, sőt a hőszigetelési értéke is jobb, mint a közönséges téglának, ebből kifolyólag ezzel pénzt takaríthatunk meg hosszabb távon.

Könnyű formázhatósága ellenére nagyon masszív, jól terhelhető építőanyag, így könnyen fúrható, legfeljebb hosszabb dübelekre és csavarokra lesz szükség ahhoz, hogy magabiztosan rögzíthetők legyenek a bútorok.

Az Ytong tégla legfontosabb jellemzői

Az imént több szempontból is érintettük már az Ytong tégla néhány fontos tulajdonságát és jellemzőjét. Az alábbiakban azonban aprólékosabban is kifejtjük ezeket, hogy pontosabb összképet kaphassunk a kérdéses építőanyagról!

Lássuk tehát az Ytong tégla főbb tulajdonságait:

Kimagasló hang- és hőszigetelés

Az Ytong tégla egyik legnagyobb előnye és legfontosabb tulajdonsága, hogy a hang- és hőszigetelés szempontjából magasan a legjobbak közé sorolható. Bár rengeteg tévhit is uralkodik erről a téma kapcsán, így például sokan úgy vélik, hogy az Ytong falazatot egyáltalán nem kell szigetelni, de ez valójában nem igaz.

Vannak esetek, amikor valóban nincs szükség rá, de a legtöbbször igen, még ha lényegesen vékonyabb utólagos burkolást is igényelnek, mint a hagyományos téglák. Ennek az oka, hogy egy nagyon tömör építőanyagról van szó, ami egységesen minden ponton, sőt kifelé és befelé egyaránt nagyon jó szigetelési tulajdonságokat kínál.

Ez nemcsak a hőszigetelési érték javulását idézi elő, hanem azt is, hogy építkezéskor kisebb valószínűséggel alakulnak ki hőhidak a falszerkezeten belül, és a fentebb említett módon egy sokkal keskenyebb hőszigeteléssel is minimalizálhatjuk otthonunk energiaszükségletét – legyen szó akár hűtésről, akár fűtésről

Az apró légkamrák természetesen minden szigetelési értéket megtámogatnak, így nemcsak a hőátadási tényezőre gyakorolnak előnyös hatást, hanem a hanghullámokra is. Segítségével javíthatjuk bármelyik helyiség hangszigetelését a hagyományos téglákhoz mérten ráadásul jelentősebb mértékben.

A párát is jobban szabályozza

A téglafalak önmagukban jól szabályozzák a párát, de amint hőszigeteléssel látják el őket, ezen a téren komoly problémák léphetnek fel – különösen abban az esetben, ha nem megfelelő szigetelőanyagot alkalmaztak a kivitelezők.

Az Ytong esetében ilyen gond nem merülhet fel. Még hőszigeteléssel ellátva is nagyszerűen szabályozza a pályát – noha itt is fontos a megfelelő, hőhidaktól mentes kivitelezés –, így elkerülhető, hogy a nedvesség a lakásban, a belső falazaton csapódjon le, ami az egészségtelen közeg, a penészesedés melegágya lesz.

Ennél az építőanyagnál a páraszabályozás mondhatni úgy zajlik, mint a természetben, hőhidak, penész és egyebek nélkül, ami sokkal kiegyensúlyozottabb beltéri komfortot eredményez.

Ezért is nevezik rengetegen az Ytongból épült lakóházakat egyfajta modernebb vályogháznak, hiszen ebből a szempontból ugyanolyan kimagasló páraszabályozási képességekkel rendelkeznek, illetve a hőmérséklet megtartását tekintve is jeleskednek.

Kimagasló teherbírás alacsony önsúly mellett is

Mint fentebb már említettük, az Ytong tégla szerkezete nagyon sajátos, hiszen rengeteg légbuborék található benne, aminek jóvoltából egy könnyed megoldásról van szó, mely tényleges önsúlyán is érzékelhető.

Az Ytong ugyanis a hagyományos téglákhoz mérten meglepően könnyű, emiatt sokkal egyszerűbb vele dolgozni. Sőt mi több, a tömör szerkezetnek köszönhetően milliméteres pontossággal vágható, így a munka is lényegesen egyszerűbb a segítségével.

A tömörségéből fakadóan lényeges kiemelni a tégla teherbírását is. Nagyon sokan úgy gondolják ugyanis, hogy a könnyed formázhatóságból fakadóan az építőanyag nagyon sérülékeny, mondhatni törékeny, de valójában ez nagy tévhit.

Noha sok esetben alkalmazzák válaszfalaknál vagy egyéb beltéri szerkezeteknél, valójában viszont az Ytong tégla annyira erős és olyan nagy a teherbírása, hogy teherhordó falakként sem okoz csalódást.

Sőt, a rögzíthetőség tekintetében sem vall kudarcot. Bár némileg hosszabb csavarokat és dübeleket kell alkalmazni, ha egy nagyobb szekrényt vagy egy bojlert rögzítenénk, azonban ezt leszámítva semmilyen hátrányra nem számíthatunk az építőanyagtól.

Tűz- és vízállóságban is az élen jár

Amit fontos kiemelni még az Ytong tégla tulajdonságai közül, az a tűz- és vízálló jelleg. Dacára ugyanis annak, hogy természetes alapanyagokból készül – erről hamarosan bővebben is írunk –, gyakorlatilag egy éghetetlen építőanyag.

Ezen a téren kimagasló sajátosságok jellemzik, azonban a vízállósági tulajdonságai miatt lényegesen előnyösebbnek nevezhető a hagyományos tégláknál. A kerámia tégláknak ugyanis még mindig óriási ellenségük a víz!

Ha csőtörés van, ha az elégtelen szigetelés miatt a kapillárisokból szivárog fel víz, netán extrém magas páratartalom éri ezeket az építőanyagokat, akkor az jelentős mértékben képes csökkenteni élettartamukat.

Ilyen esetekben a téglafalak nem tudnak kiszáradni, magukba zárják a vizet és tartós károsodást szenvednek, ami salétromosodásban, sókivirágzásban és egyebekben mutatkozik meg. Az ilyen szerkezetek javítása gyakran óriási összegekbe kerülhet a tulajdonosoknak.

Ha viszont Ytong falazatról van szó, ez nem jelent többé problémát. Az ilyen típusú blokkok ugyanis nem szívják magukba a nedvességet, ha pedig valamilyen oknál fogva víz éri őket, nagyon hamar kiszáradnak, és nem károsodnak, így tartósságuk és értékállóságuk egyaránt kiemelkedő.

Természetes alapanyagokból áll

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban az Ytong téglák teljes egészében természetes alapanyagokból készülnek. Emiatt semmilyen negatív hatással sincsenek az emberi szervezetre nézve, sem beépített állapotban, sem esetleges bontás mellett.

Ennek az oka, hogy ezt az építőelemet kvarchomokból, mészből és vízből állítják össze egy speciális eljárásmód mentén, aminek hatására magas nyomáson tömbösítik őket. Ilyenkor dúsulnak fel légbuborékokkal.

Valójában tehát az Ytong egyfajta mesterséges kőzet, ami egy kicsit olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mészkő, ebből fakad a könnyed formázhatósága, valamint a kimagasló tartóssága, ami mellett a környezetkímélő tulajdonságáról sem szabad elfeledkezni.

Ytong téglák és falazóelemek

Ha felmerül az Ytong név, mint kifejezés, az emberek többsége egy nagyméretű, fehér színű, tömbszerű blokkra gondol. Csakhogy ma már a gyártó kínálatában nagyon sokféle típus közül válogathatunk magunknak, így komplett rendszerben gondolkozhatunk vele.

Gyakorlatilag minden elképzeléshez és építészeti megoldáshoz találunk megfelelő alternatívát az Ytong kínálatában, nem meglepő tehát, hogy egyre többen választják teljes ingatlanok felépítéséhez. Az alábbiakban ezért áttekintjük, hogy milyen téglák, falazóelemek és egyéb kiegészítők érhetők el a név alatt: 

Ytong téglák

A legtöbben a téglákkal azonosítják az Ytong nevet, ami nem meglepő, hiszen a legkelendőbb termékkategória. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy többféle típusuk ismert, így ott a Classic változat, a Lambda, de az Ytong Forte is elég különleges ahhoz, hogy számításba vegyük a munkálatok során.

Nyilvánvalóan a három típus között találhatunk átfedéseket, így hasonló alapanyagokból állnak, tökéletesen megállják a helyüket válasz- vagy teherhordó falakban, de más egyéb esetben is érdemes számolni velük. Lássuk, hogy mit kell tudni róluk!

Ytong Classic

Az Ytong Classic nem más, mint a klasszikus, mindenki által jól ismert falazóblokk, amit egyre többen alkalmaznak építkezéskor és felújításkor, hiszen ár-érték arányát tekintve nagyon jó választás.

Különösen falazásra, vastagabb falszerkezetek kialakítására ideális, azonban lényeges, hogy minden esetben csak a megfelelő méretkategóriában állja meg a helyét. Mindegyik Ytong Classic tégla 60 centiméter hosszú és 20 centiméter magas, szélességét tekintve azonban 20-40 centiméter között változhatnak az értékek.

Ytong Forte

Az Ytong Forte hasonló megjelenéssel rendelkezik, mint a Classic változat, azonban sokkal nagyobb nyomószilárdsággal és hővezetési tényezővel rendelkezik a nagyobb sűrűség miatt. Ebből fakadóan teherbírása is jelentősebb, így emeletes házak vagy nagyobb teherhordó falak esetén jó döntés, de szigetelés mellett pincefalazathoz is ideális.

Általában kétféle méretben kapható. Létezik belőle a klasszikus Ytonggal kompatibilis 60x20x30 centiméteres változat, de van 50x20x37,5 centiméteres kiadás is.

Ytong Lambda

Az Ytong Lambda leginkább akkor szükséges, ha fontos a kimagasló hőszigetelés. Értéke ugyanis 0,16 W/m2K, amivel akár passzívházak kialakítása is megvalósítható. Gyakran alkalmazzák építkezéseknél és felújításoknál, természetesen főként teherhordó falazatok kialakításakor.

Többféle méretben kapható, így a 60x20-as típusokból 30 és 37,5 centiméter széles változat is vehető, de ha nagyobb terhelés elviselését kell áthidalni vele, akkor az 50x20 centiméteres típusok ajánlottak, amelyek 45 és 50 centiméteres szélességben kaphatók.

Ytong Start

Az Ytong Start egyike a gyártó kínálatában elérhető speciális téglatípusoknak. Azzal a célzattal készültek, hogy megszakító elemként funkcionáljanak, ezáltal csökkentsék a lábazat és az első Ytong-sor közötti hőhidat.

Lábazatmegszakító elemként a padlófödém vonalában kell alkalmazni azzal a célzattal, hogy a falazat ne tudja átvenni a lábazat hőmérsékleti különbségeit, ami rengeteget javíthat az épület hőszigetelési értékén.

Két változatban választható. Mindegyik 60 centiméter hosszú és 20 centiméter magas, a szélességét tekintve azonban 25 és 30 centiméteres változatok közül válogathatunk.

Ytong válaszfal tégla

Szintén egy speciális elemnek tekinthető az Ytong kínálatában a válaszfal tégla, ami nem kapott külön besorolást vagy elnevezést, mert a Classic-sorozat része. Segítségükkel könnyebben alakíthatók ki nagy teherbírással rendelkező, mégis keskeny válaszfalak a lakáson belül.

Tulajdonságaik és megmunkálhatóságuk ugyanolyan jó, mint a többinek. Szintén változatos méretben kaphatók, így 10 és 15 centiméter között gondolkodhatunk velük. Érdekességük, hogy nútféderes kialakítással rendelkező típusaik is vannak.

Ytong áthidalók

A téglák mellett az áthidalók tekintetében sem hagy minket cserben az Ytong. A gyártó által készített téglákhoz hőszigetelési és stabilitási szempontból elengedhetetlen, hogy ugyanolyan anyaggal rendelkező áthidalókat alkalmazzunk az ajtó- és ablaknyílásokhoz.

A vasbeton- és kerámia áthidalók alkalmazása az eltérő szerkezet miatt több szempontból is problémás lehet, de szerencsére a gyártó többféle típussal gondoskodik arról, hogy minden helyzetben megtaláljuk a megfelelőt. A következő Ytong áthidalók közül válogathatunk:

Ytong teherhordó áthidaló (PSF)

Mint a neve is mutatja, az Ytong kínálatában elérhető teherhordó falazathoz ideális áthidalóelem. Ezeket jellemzően speciális vasalással látják el, így óriási teherbírással rendelkeznek abban az esetben, ha betartják a gyártói előírásokat, így például azt, hogy a nyílás mindkét oldalán legalább 20 centiméterre felfeküdjenek.

Előírás továbbá, hogy az áthidaló fölé legalább egy sor Ytong kerüljön. Amennyiben az áthidaló és a kapcsolódási pontok között hézag keletkezik, azt nem tiszta habarccsal, hanem méretre vágott Ytong téglával pótoljuk.

Az Ytong teherhordó áthidalók méretre vághatók, azonban keresztmetszetüket nem szabad csökkenteni. Utóbbi szempontjából kétféle méret közül válogathatunk: 12,5 és 15 centiméter.

Ytong válaszfal áthidaló (PSN)

Mint neve is mutatja, az Ytong kínálatában vannak direkt válaszfalakhoz tartozó áthidalók is. Mivel ezeken a pontokon nincs szükség nagy teherbírásra, ezért ezek a megoldások sokkal költséghatékonyabbak, mint a teherhordó megoldások.

Természetesen az ilyen típusú áthidalókat is úgy méretezték, hogy illeszkedjenek a válaszfal elemekhez. Hosszúságuk mindig méretre vágható, keresztmetszetük módosítása viszont nem javasolt.

Előírás, hogy a nyílás mindkét oldalán legalább 10 centimétert felfeküdjenek. A PSN áthidalók általában 10 centiméter szélesek és 25 centiméter magasak.

Ytong U zsaluelem

Speciális kiegészítője az Ytong falazatoknak az U zsaluelem, amelyek bennmaradó zsaluként segítenek abban, hogy a speciális igényű áthidalások is megvalósíthatók legyenek, vagy olyan helyeken is készíthessünk anyaghasonló megoldást, ahol a gyári áthidalók nem használhatók.

Jó választás a teherhordó- és a térelválasztó szerkezetek mellé is, de hatékonyan alkalmazhatók vasbeton pilléreknél, sőt gerendák készítésére is. Ragasztott kivitelezésűek, a méret tekintetében pedig kétféle típusuk ismert.

A kisebb U zsaluelemek 60 centiméter hosszúak, 20 centiméter magasak és 20-40 centiméter közötti szélességben kérhetők. A nagyobb darabok szintén 60 centiméter hosszúságúak, de már 40 centiméter magasak és 25-40 centiméter közötti szélességben választhatók.

Ytong pallók

A födémszerkezetek kialakításakor elengedhetetlenek a megfelelő minőségű pallók. Amennyiben Ytong-rendszerre építettük fel otthonunkat, akkor fontos ragaszkodni ehhez az anyaghoz a födémnél is. Szerencsére a gyártó kínálatában többféle megoldás közül válogathatunk.

Külön födém-, tető- és falpallók erősítik a kínálatot, amelyek egészen hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindegyik pallótípust ugyanis vasalással látták el, így bármilyen esetben és bárhol jól alkalmazhatók, masszív szerkezetek létesíthetők belőlük egyszerű családi házaknál, de akár ipari rendeltetésű épületeknél is.

Masszív kialakításuknak köszönhetően nincs szükségük még ideiglenes alátámasztásra sem, könnyű szerelhetőségük mellett pedig gyorsan bedolgozhatók és minimálisra csökkenthetők a különféle egyéb szerelési munkálatok.

A kimagasló gyártáspontosság mellett eltérő szilárdsági osztályok léteznek belőlük, ugyanakkor a méret tekintetében valamennyi Ytong padló egységesen 6 méter hosszú és 62,5 centiméter széles.

Kiegészítő Ytong elemek

Mint valamennyi falazóblokk-gyártónál, úgy természetesen az Ytong esetében is vannak speciális kiegészítő elemek, amelyek sok esetben egyszerűbbé vagy könnyedebbé teszik a munkavégzést. A gyártó esetében ezek a következők:

Ytong Pef előfalazó lapok

Előfalazó lapokat akkor kell alkalmazni, ha szeretnénk könnyen, gyorsan és esztétikusan eltakarni a falban futó fúrás és vésés nyomait, vagy a különféle kábelcsatornákat és vezetékeket.

Jó megoldás lehet akkor is, ha fürdőkádak, zuhanyzók, kandallók vagy egyebek beépítésére van szükség. Az előfalazó lapok nagyon vékonyak, de ennek ellenére gyakran alkalmazzák őket egyszerű térelválasztóként vagy válaszfalként.

Az Ytong Pef névre hallgató termékekből jelenleg kétféle típus ismert. Mindkettő 60 centiméter hosszú és 20 centiméter magas, de míg a Pef 50-es esetében 50 centiméteres a szélesség, addig a Pef 75-nél 75 centiméterről beszélhetünk.

Ytong Pfe furatos elemek

A furatos elemek azt a célt szolgálják, hogy az Ytong falazatban is könnyedén lehetőségünk nyíljon elrejteni különféle pilléreket, kivezetéseket vagy éppen gépészeti leállásokat.

Az Ytong Pfe furatos elemeket elegendő beépíteni ahhoz, hogy utólagos fúrás vagy vésés nélkül tudjuk megvalósítani mindezt. Jelenleg két típusuk ismert, az Ytong Classic téglákhoz való Pfe P2-es, valamint az Ytong Forte mellé javasolt Pfe P4-es.

A P2-es elemek 60x20 centiméteresek, szélességük azonban 30 és 37,5 centiméteres is lehet, méghozzá 20 vagy 24 centiméteres furattal. A P4-es ezzel szemben 60x20x30 vagy 50x20x37,5 centiméteres méretkategóriát képvisel, de a furatok átmérője kapcsán nincs különbség a P2-es típusoknál említett méretekhez viszonyítva.

Ytong habarcsok

Mint az fentebb már többször is elhangzott, az Ytong egy nagyon speciális falazóblokk, amit nem lehet hagyományos habarccsal beépíteni. Minden esetben speciális massza vásárlására lesz szükség, hiszen a kérdéses építőanyagok csak így alkothatnak majd teljes rendszert.

Általánosságban kétféle Ytong habarcsot különböztethetünk meg egymástól, amelyek biztosítják, hogy a kérdéses blokkok ne csak kellően esztétikus hatást keltsenek, hanem a tartósság tekintetében is megállják a helyüket.

Ytong vékonyágyazatú habarcs

A vékonyágyazatú habarcs a legfontosabb, ha az Ytong tégla beépítéséről beszélünk. A gyártó direkt azért fejlesztette ki, hogy valóban nagyon minimális anyagszükséglettel lehessen kimagasló tapadást és szilárdságot elérni a falazás során.

A teherhordó- és a válaszfalak esetében egyaránt megfelelő választás, sőt még vázkitöltő rendszereknél is megállja a helyét akár hagyományos-, akár nútféderes elemekről beszélünk.

Nagyon fontos, hogy az Ytong vékonyágyazatú habarcs használatakor pontosan betartsuk a gyártó által megszabott pontokat, legyen szó akár a keverési arányokról, akár az alkalmazhatóságról, akár arról, hogy milyen környezetben történik vele a munkavégzés.

Bár itt is alkalmazható kötésgyorsító, azonban nem ajánlott, inkább érdemes megvárni azt az időszakot, amikor tartósan +5 Celsius fokos hőmérsékleten, viszonylag alacsony vagy normál páratartalom mellett lehet dolgozni vele.

Ytong beltéri vakolat

Noha bizonyos esetekben nem szükséges vakolni az Ytong téglából készült falszerkezetet, de ha mégis, akkor ahhoz speciális vakolóanyagra van szükség. Ehhez biztosít megfelelő hátteret az Ytong beltéri vakolat, amit kifejezetten ehhez az építőanyaghoz fejlesztettek ki.

Egy zsákos formában kapható habarcsról van szó, ami mészből és cementből áll. Víz hozzádásával lehet felhasználásra kész állapotba hozni, alkalmazásakor azonban a vékony rétegrendre kell törekedni.

Ha közvetlenül Ytong téglára dolgozunk vele, akkor nem kell alapozni. Rendkívül finom szemcseméretű megoldás, ezért akár végleges felület is kialakítható a segítségével, viszont amennyiben eltérő alapanyagú falszerkezettel dolgozunk vagy gépészeti hornyokat vakolunk, akkor erősítő háló beépítésére van szükség.

A kötésgyorsító adalék esetében is alkalmazható, ellenben nem ajánlott, inkább olyan időszakokban érdemes alkalmazni, amikor tartósan +5 Celsius fok feletti hőmérsékletek uralkodnak.

Az Ytong téglához szükséges szerszámok

Mivel az Ytong tégla egy nagyon különleges építőanyag, ezért természetesen a munkavégzéshez is szükség van speciális szerszámokra, de legalábbis gyakran eltérőbbekre, mint amelyek a téglánál szükségesek.

Itt és most természetesen nem arra kell gondolni, hogy drága eszközökre lesz szükség a munkavégzéshez, többségük nagyszerűen helyettesíthető más alternatívákkal. Bizonyos dolgokra például csak azoknak lehet szükségük, akik rendszeresen dolgoznak ezzel a speciális építőanyaggal.

Tudni kell az Ytong kapcsán, hogy formázásához fűrészre lesz szükség. Ehhez vásárolható speciális fogazatú fűrész, de hagyományos kézi fűrész is ideális lehet ahhoz, hogy a darabolást megvalósíthassuk.

Természetesen léteznek speciális gépek, amelyek pontosabb és precízebb vágásra adnak lehetőséget. Az építőanyag ráadásul nemcsak vágható, hanem csiszolható is, amihez elérhetők speciális csiszolófák vagy fűrészfogas csiszolók.

Az Ytong téglával történő falazás alapja a kellően vékonyan alkalmazott habarcs. Ehhez ma már elérhetők speciális habarcsterítő kanalak és szánkók, amelyek megkönnyítik az egyenletes felhordást, ami rendkívül fontos a precíz munkavégzéshez.

Nyilvánvalóan ezek helyett alkalmazható hagyományos kőműveskanál is abban az esetben, ha elég sok gyakorlatunk van a habarcs elterítésében. Ami egységesen szükséges lesz minden falazáskor, az a gumikalapács, mely elősegíti, hogy az Ytong megfelelően beleüljön a habarcsba, illetve kellőképpen illeszkedjenek egymáshoz a blokkok.

Az elhangzottakon felül általános falazási munkálatoknál alkalmazott eszközökre lesz még szükségünk. Ilyen például a kőműveskanál, a vödör, a vízmérték, a derékszög, a sarokvéső vagy éppen a kézi horonyhúzó.

Az Ytong tégla méretei

A méretek tekintetében az Ytong téglára egyfajta egység jellemző, hiszen az építőanyagnál nagyon fontos a megfelelő rendszer kidolgozása, amihez nagyon fontos, hogy a blokkok méretei megegyezzenek.

Emiatt a hosszúság és a magasság tekintetében nagyon sok átfedés fedezhető fel az egyes típusok között. Az Ytong Classic, az Ytong Lambda és az Ytong Forte esetében is általános például, hogy egységesen 20 centiméter magasak és többségében 60 centiméter hosszúak, bár utóbbi két típus 50 centiméteres blokkokkal is rendelkezik.

A szélesség tekintetében azonban már vannak jelentős eltérések. Ezen a téren a legkisebb Ytong tégla – figyelmen kívül hagyva a válaszfal elemeket – 20 centiméteres, de 50 centiméterig bezárólag változatos megoldások közül válogathatunk, így mindig megtaláljuk az aktuális feladathoz ideális típust.

Az Ytong tégla súlya

A méret mellett nagyon érdekes tulajdonságok jellemzik az Ytong téglát a súly tekintetében is. A hagyományos téglákhoz mérten például sokkal könnyebbek, ezért szállításuk és rakodásuk is lényegesen egyszerűbb.

A konkrét súlyt természetesen alapvetően meghatározza az Ytong tégla mérete. A könnyebb típusok általában 16-25 kilogrammot nyomnak, és jellemzően a 30 centiméter széles változatoknál érvényes ez a súlyhatár.

A nagyobb Ytong téglák, így a 35-50 centiméteres típusok esetében viszont a súly akár 25-31 kilogrammra is növekedhet.

Az Ytong tégla ára

Általános tévhit az Ytong tégla kapcsán, hogy jóval drágább, mint hagyományos társai. Bár való igaz, hogy ezen a téren vannak különbségek, azonban ma már kijelenthető, hogy az Ytong tégla nem egy megfizethetetlen építőanyag, éppen ellenkezőleg, mindenki számára elérhető.

Sőt mi több, vannak olyan speciális kerámiatéglák, amelyekhez viszonyítva az Ytong még olcsóbb is, ezért nem lehetne egyoldalúan drágábbnak vagy olcsóbbnak kikiáltani egyiket vagy másikat, inkább meg kell ismerni a kínálatot és az ár-érték arány tekintetében dönteni.

Nem elhanyagolható továbbá, hogy az Ytong tégla a hőszigetelés terén jobb, mint a kerámiatéglák többsége, vagyis a homlokzati hőszigeteléskor sokkal kevesebb anyagra van szükség – ha kell egyáltalán extra szigetelés –, tehát a végösszeg egyáltalán nem vagy csak minimálisan lesz magasabb, mint egy szigetelést igénylő hagyományos téglánál.

Az Ytong tégla árát természetesen rendkívüli módon befolyásolják a tulajdonságai. Nemcsak a típusa, hanem a mérete is meghatározó tényező, ezáltal érdemes alaposan megismerni a pontos árakat, hogy kellően átgondolt döntést hozhassunk.

Az Ytong Multipor hőszigetelésről

Amint azt fentebb is írtuk már, az Ytong téglák egyik előnyös tulajdonsága a kimagasló hőszigetelő tulajdonság. Olyan jelentős előny ez ennél az építőanyagnál, ami a hagyományos tégláknál gyakran csak utólagos homlokzatszigeteléssel érhető el.

Azonban sok esetben az Ytong téglából készült falazatoknál is szükséges a szigetelés, amihez a gyártó saját hőszigetelő rendszert készített. Ezek az úgynevezett Ytong Multipor hőszigetelő lapok, amelyek tökéletesen alkalmasak beltéri és kültéri használatra, de födémszerkezeteknél is jól megállják a helyüket.

Lássuk, hogy mit kell tudni erről a hőszigetelő rendszerről, illetve milyen kiegészítő termékek érhetők el hozzá a kellően precíz munkavégzéshez.

Az Ytong Multipor hőszigetelő lap jellemzői

Az Ytong Multipor hőszigetelő lap egy ásványi anyagból készült szigetelőburkolat, amit a legtöbbször homlokzatok esetén alkalmaznak. Szabványtermék lévén általában 60 centiméteres hosszúsággal és 50 centiméteres szélességgel rendelkeznek vastagságuk pedig nagyon változatos.

Létezik belőle nagyon vékony, mindössze 0,5 centiméteres típus, de 30 centiméter vastag is. Jellemzőjük, hogy 115kg/m3-es testsűrűséggel, 300kPa nyomószilárdsággal, valamint 0,042W/mK hővezetési tényezővel lettek ellátva, páradiffúziós ellenállásuk mértéke pedig µ=3.

Lássuk, hogy milyen előnyös tulajdonságai vannak az Ytong Multipor hőszigetelő lapoknak:

Kiemelkedő hang- és hőszigetelés

A legfontosabb tulajdonság, amit az Ytong Multipor hőszigetelő lapok kapcsán ki kell emelni, az a kimagasló hang- és hőszigetelési érték. Akárcsak a név alatt megjelenő téglák és egyéb falazóblokkok, úgy ezek a lapok is apró légbuborékok sokaságával rendelkeznek, amelyek nagyszerű hőszigetelő tulajdonságokat nyújtanak.

A Multipor lapok rendszerben alkalmazhatók, és ebben a formájukban nagyon alacsony hővezetési tulajdonság jellemzi őket. Kültéren és beltéren alkalmazva egyaránt jó hatást váltanak ki, és mivel magas akusztikai értékkel rendelkeznek, még tovább javítják az Ytong téglás szerkezet egyébként is jó hangszigetelő tulajdonságait.

Kiváló páraáteresztés

Használjuk akár belső-, akár külső szigetelésként, páraáteresztő tulajdonsága minden esetben kimagaslónak nevezhető. Emiatt nincs okunk aggódni a hőhidak miatt, illetve attól sem kell tartanunk, hogy a falak esetleg vizesedésnek vagy penészesedésnek indulnak. 

Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy az Ytong Multipor hőszigetelő lapokat minden esetben a hozzá való ragasztóhabarccsal tudjuk rögzíteni a falazatra, amivel el lehet kerülni a felesleges légrések kialakulását. Ez az egyetlen dolog, ami ebben a rendszerben esetlegesen hőhíd kialakulásához vezethet.

Ásványi kristályszerkezet

Nagy előnye az Ytong Multipor lapoknak, hogy ásványi kristályszerkezettel rendelkeznek. Fő összetevőjük a kalcium-hidroszilikát és a tobermorit, amelyeket már az ókori rómaiak is alkalmaztak az akkori betonfelületek kialakításához.

A lapokban nincsenek szálas anyagok, tömörségük nagyszerű hőszigetelő értéket nyújt, amit speciális gyártástechnológiával érnek el. Részeként például még a homokot is megőrölik annak érdekében, hogy ezzel csökkenteni tudják a szemcseméretet.

Tűz- és vízálló jelleg

Az Ytong téglához hasonlóan az Ytong Multipor hőszigetelő lapok a tűznek és a víznek is ellenállnak. A1-es tűzvédelmi osztályba sorolták őket, azaz nem éghető anyagok, és nagy hőhatásra sem szabadulnak fel belőlük egészségre káros gázok vagy gőzök.

Ennél is fontosabb a víztaszító jelleg. Az Ytong Multipor lapokat impregnálták, ezáltal gyakorlatilag vízlepergető hatással rendelkeznek, beázás esetén nem sérülnek, nem duzzadnak meg, nem enged el a ragasztásuk, sőt még a szigetelőértékük sem csökken.

Természetes alapanyagok

Az Ytong hőszigetelése a környezettudatosság szempontjából sem vall kudarcot. Kizárólag természetes alapanyagokból készül, így mész, kvarchomok, cement és víz található benne főként, amelyek speciális eljárásmód mentén válnak szilárd szerkezetté.

Már a gyártáskor sincs felesleges vagy kártékony melléktermék, nagyon kevés energiával lehet előállítani, de bontáskor sem terheli a környezetet vagy az emberi egészséget.

Könnyű alkalmazhatóság

Szintén óriási pozitívum az Ytong Multipor kapcsán a könnyed alkalmazhatóság, ami egyszerűvé teszi a beépítést. Gyakorlatilag egy hagyományos kézi fűrésszel méretre vágható, így a speciális formák is könnyedén kialakíthatók a segítségével.

Ennek köszönhető, hogy az Ytong hőszigetelés nagyon minimális hulladék mentén építhető, sőt a kapcsolók, bekötések vagy egyéb nyílások helyeit is könnyedén ki lehet alakítani rajtuk.

Kártevőálló alapanyag

A hőszigetelések többségénél komoly gondot jelentenek a kártevők. Az Ytong Multipor esetében azonban ez nem okozhat problémát, hiszen tömör szerkezetének köszönhetően semmilyen állat sem tud lyukat fúrni bele vagy megbontani a szigetelés egységét.

Tömörsége mellett ásványi alapanyaga is taszítja az állatokat, legyen szó madarakról, bogarakról vagy éppen egerekről és patkányokról.

Az Ytong Multipor ragasztója és ágyazóhabarcsa

Ahhoz, hogy az Ytong Multipor hőszigetelő lapok megfelelő minőségben alkalmazhatók legyenek, elengedhetetlen a megfelelő ragasztó, illetve ágyazóhabarcs használata (a két elnevezés esetünkben ugyanazt takarja). A gyártó természetesen célzott termékeket kínál ehhez, hiszen nem lehet bármilyen anyagot alkalmazni ebből a célból.

A speciális ragasztó azért lényeges, mert használjuk akár külső-, akár belső oldalon, a megfelelő tapadás, rugalmasság és páraáteresztő tulajdonság elengedhetetlen hozzá. Ezt csak az olyan zsákos kiszerelésű habarcsok és ragasztók képesek biztosítani, amelyeket az Ytong nevével láttak el.

A hőszigetelés során először a ragasztóra van szükség, amit vízzel keverve a helyszínen készítenek elő. A felvitelnél oda kell figyelni a felületek tisztasága mellett az egyenletes elosztásra, hiszen ez a hőhidak elkerülése, illetve a megfelelő tulajdonságok miatt nagyon fontos.

A ragasztót jellemzően fogazott simítóval kell felhordani a Multipor lapok hátára, méghozzá legfeljebb 1 centiméteres vastagságban. Fontos, hogy a ragasztó csak a lapok hátulsó felére kerüljön, de közéjük soha.

Ha kültéren dolgozunk, a Multipor lapoknak meg kell adni a 24 órás száradási időt a következő munkafolyamat megkezdéséhez, beltéri használatnál azonban a habarcs minden oldalról alkalmazható, így akár glettelhető, majd festhető felület kialakítására is használható.

Fontos tudnivaló, hogy a ragasztót a bekeverés után legalább 2 órán belül alkalmazni kell. Ehhez elengedhetetlen, hogy legalább +5 Celsius fokos hőmérséklet álljon a kivitelezők rendelkezésére, de a maximumokra is ügyelni kell, így legfeljebb +25 Celsius fokig szabad felhasználni őket.

A Multipor habarcs egyébiránt 20 kilogrammos kiszerelésben érhető el, amelynek elkészítéséhez legalább 8 liter vízre van szükség. A megfelelő habarcs a legszigorúbb előírásoknak is megfelel, ezáltal passzívházak építésére egyaránt ideális választás.

Munka az Ytong téglával – előkészületek, falazás, kötéstípusok

Bár némileg más építőanyag, az Ytong téglával az alapok tekintetében hasonlóan kell dolgozni, mint a hagyományos kerámiatéglával. Vannak azonban olyan eltérések a kettő között, amelyekkel számolni kell a munka előtt, közben és után.

Leginkább ezekről szólnak az alábbi bekezdések, hogy megfelelően felkészüljünk az Ytong téglával történő falazásra.

A munka előkészületei

Legyen szó akár teherhordó főfalakról, akár egyszerű válaszfalakról, az Ytong tégla esetében is ellenőrizni kell az alapokat, hogy hová kerül majd a falazat. Lényeges az állapot és a stabilitás mellett tisztában lennünk az esetleges porózussággal és geometriai hiányosságokkal, ha pedig problémát tapasztalunk, akkor a munka előtt korrigáljuk azt.

Amennyiben tervrajz alapján dolgozunk, mindig igazodjunk hozzájuk. Nyilvánvalóan a körülményekhez képest minimálisan eltérhetünk, azonban a falazáskor az első téglasor feljelölése mindig triviális kérdés.

Ha ezt elrontjuk, akkor az egész falszerkezettel gond lesz, és ez nemcsak esztétikailag lehet számottevő probléma, hanem a tartósság, a statikai teherbírás tekintetében is. Figyeljünk oda tehát az illeszkedés mellett a sarkokra, valamint az úgynevezett nyílástengelyek kialakítására.

Az Ytong tégla kötéstípusai

Noha az Ytong tégla nagy előnye, hogy egyenletes formavilágot vonultat fel, azonban így is oda kell figyelni a falazáskor a kötések kialakítására. Ez nemcsak azért lényeges, hogy megfelelő habarcsvastagságot alakítsunk ki, hanem azért is, hogy a fal megfelelő kötésben épülhessen fel.

A hagyományos kerámiatéglákhoz viszonyítva az Ytong falazatnál egészen más kötésformákat kell figyelembe venni, gondosan ügyelve a habarcsvastagságra. Alapvetően három elfogadott megoldás létezik a kérdéses téglatípus kapcsán, amelyek a következők:

Vékonyfugás falazás

Vékonyfugás falazásról akkor beszélünk az Ytong téglánál, ha a blokkok közötti habarcs vastagsága maximum 3 milliméter vagy annál is vékonyabb. Ez leginkább akkor fontos, ha a falazat kapcsán kimagaslóan fontos a teherbírás.

Szintén jó döntés olyankor is, ha a falszerkezetet utólag nem vakoljuk, hanem közvetlenül a tégla felszínét glettelnénk és festenénk, hiszen ez az építőanyag erre is lehetőséget ad.

Lényeges megjegyezni ugyanakkor, hogy a vékonyfugás falazás kizárólag a nútféderes Ytong téglák esetében valósítható meg, egyébként nem alakul ki megfelelő kötés. Lényeges még továbbá, hogy a vékonyfugázáshoz speciális vékonyágyazatú habarcsra lesz szükségünk.

Falazáskor fontos, hogy a kezdősor mindig nagyon precízen induljon, hiszen itt nem lehet majd centiket, sőt még millimétereket sem csalni a fugákkal, a hibalehetőség tehát ilyen esetekben kizárt.

Jó döntés, ha az egyenletes habarcselosztás miatt speciális habarcsterítőt alkalmazunk a falazáskor. A kevés fuga miatt nagyon minimális nedvesség kerül a falazatba az építkezéskor, ami nemcsak a kötést gyorsítja meg, hanem a teherbírást is növeli.

Hőszigetelő fugás falazás

Hőszigetelő fugás falazásnak azt nevezzük, amikor az Ytong téglák közé maximum 5 milliméteres fugatávolság kerül. Túlzás nélkül ezt tekinthetjük egyfajta általános sztenderdnek, hiszen normál esetben ekkora fugatávolsággal kell dolgozni ezzel az építőanyaggal.

Fontos, hogy ilyenkor speciális hőszigetelő habarccsal dolgozzunk, ami lehetővé teszi, hogy a fugáknál is pontosan olyan hővezetési tulajdonságok alakuljanak ki, mint a tömör részeken, így a falszerkezet egységes marad.

Az első téglasor lerakását itt is nagyon fontos kellő precizitással kialakítani, hiszen egyrészt a vékony fugaréteg, másrészt pedig az egységes hőszigetelő hatás miatt a hibákat csak nagyon nehezen lehet korrigálni, sőt amennyiben szükséges, akkor is a hőszigetelő hatás kárára.

Hagyományos fugás falazás

Az Ytong téglás falazáskor azt nevezzük hagyományos fugázásnak, amikor a téglák közötti habarcsréteg maximum 1 centiméter vastagságot ér el. Ez megfelel a hagyományos kerámiatégláknál alkalmazott sztenderdnek.

Egyáltalán nem szabvány, teherhordó falaknál például soha nem szabad így eljárni, esetleg válaszfalaknál vagy olyan épületrészeknél elfogadható, ahol sem a terhelés, sem a hőszigetelés nem fontos.

Nagy előnye, hogy nem kell hozzá speciális szerszám, hagyományos kőműveskanál, sőt szemmérték segítségével is könnyedén kialakítható.

Falazás

Most, hogy már ismerjük a fugázáshoz kapcsolódó tudnivalókat és egyéb tulajdonságokat, itt az idő rátérni az Ytong téglával történő falazás sajátosságaira. Konkrétan a fal felépítése egészen hasonló a kerámiatégláknál bevett soros kötés technológiájával, amikor a felhordott habarcsrétegbe egymás után, szép sorban kerülnek a téglák.

Lényeges különbség, hogy bár itt is eltolásban kell alkalmazni a sorokat, azonban a toldást itt nem a széleken helyezzük el, illetve ott, ahol éppen kiadja, hanem mindig középre kell pozícionálni. Mivel az Ytong téglát nagyon egyszerű formázni, ezért ezt nagyon precízen ki lehet alakítani a megfelelő szerszámokkal.

A falszerkezet első sorát az Ytong esetében is mindig a sarkoknál és a nyílásoknál kezdjük. Lényeges, hogy az elemek közötti kötés legalább 12,5 centiméter legyen, hiszen ekkora fedés kell ahhoz, hogy a blokkok megfelelően tartsanak, statikailag megállják a helyüket.

Amennyiben a falmagasság elérte a födémszintet, habarccsal lehetőség van némileg szintezni, azonban ha kellő alapossággal alakítottuk ki a falazatot, akkor itt jellemzően már nem lesz dolgunk. Az Ytong falak kötési ideje 24-36 óra, így legalább ennyit kell várni minden esetben a vakolhatóságra.

Ytong tégla vagy hagyományos tégla? 

Akár építkezünk, akár felújítunk, szinte minden esetben felmerül már a kérdés: milyen falazóblokkot használjunk? Amennyiben nem könnyűszerkezetes kialakítás a cél, akkor a hagyományos tégla és az Ytong tégla jöhet számításba, amelyek közül sokan csak a megszokás miatt döntenek előbbi mellett.

Ennek az oka, hogy a hagyományos tégla évtizedeken át egyeduralkodó volt hazánkban, és bár még mindig jól megállja a helyét, ellenben a pórusbetonból készült Ytong több szempontból jobb választás lehet bizonyos esetekben.

Nyilvánvalóan nem lehetne egyértelműen kijelenteni egyikről vagy másikról, hogy jobb vagy rosszabb, ezért mi sem tesszük meg, ellenben összeállítottunk egy pro- és kontra érvekből álló összehasonlítást az egyes falazóanyagok tulajdonságainak bemutatásával körítve, ami segíthet a döntésben.

A hagyományos tégla

A hagyományos tégla legnagyobb előnye és pozitívuma, hogy mindenki ismeri, ezáltal alkalmazását mondhatni természetesnek veszik az emberek, lévén hosszú évtizedek óta biztosít masszív hátteret otthonainknak.

A vályogházak után ugyanis óriási szó volt Magyarországon, amikor az emberek téglaházakba költözhettek, és ez azóta is általánosságban elfogadott. Sőt mi több, a téglák az évtizedek alatt óriási fejlődésen mentek keresztül, így a tömör szerkezetű megoldások helyett ma már lyukacsos, szigetelt és egyéb okos megoldással kiegészített típusok közül válogathatunk.

A hagyományos tégla tehát egy ideális, jól bevált építőanyag, azonban nagy hátránya, hogy rendkívül sérülékeny, illetve nehezen formázható, így építkezés során rengeteg hulladék keletkezik az alkalmazása, sőt már a szállítása során is.

Az ezekből kialakult falszerkezetek tömörsége ráadásul nagyon rossz, meg sem közelíti az Ytongot vagy a klasszikus tömör téglás megoldásokat. Ezzel szemben pozitívum, hogy természetes alapanyagokból készülnek, nagyon jó a páraáteresztő tulajdonságuk, azonban a hőszigetelő tulajdonságuk nem annyira.

Ezt a legtöbbször utólagos homlokzati hőszigeteléssel pótolják a szakemberek, ami ebből a szempontból jó döntés, de a páraáteresztés tekintetében nagy érvágás az építőanyag számára. Gyakori, hogy ezt követően kezdenek párásodni és vizesedni a falak, ami a tégla legnagyobb ellensége.

Ezt a negatívumot fontos kiemelni a sorból, hiszen a sok víz és nedvesség teljesen tönkre tudja tenni a hagyományos téglát, így már egy csőtörés is komoly gondot okozhat. Tudni kell ezzel szemben, hogy a tűzzel szembeni ellenállása nagyon magas, és szilárdsági tényezője is jó, noha többszintes építményeknél már vasbeton szerkezetek alkalmazására van szükség.

Az Ytong tégla

Az Ytong tégla legnagyobb hátránya a hagyományos téglához viszonyítva, hogy nagyon kevesen ismerik itthon, holott bizonyos északi országokban például már közel egy évszázada alkalmazzák kimagasló sikerrel.

Olyannyira, hogy komplett rendszer érhető el belőle, ezáltal teljes lakóházak építhetők Ytongból, nemcsak részegységek, miközben előnyei közé sorolható még a kimagasló teherbírás, valamint a könnyed építhetőség.

Alapanyagának köszönhetően ugyanis az Ytong egyszerűen formázható, rendkívül magas precizitással építhető nagyobb mennyiségű hulladék nélkül. Ezen felül csupa természetes anyagból készült, így sem építésekor, sem bontásakor nem gyakorol negatív hatást az egészségünkre.

Óriási előnye az Ytong téglának a kimagasló hőszigetelő hatás. Tömör és légbuborékokkal dúsított jellege miatt ugyanis nagyszerű tulajdonságok jellemzik ebből a szempontból. Olyannyira, hogy bizonyos esetekben még utólagos hőszigetelésére sincs szükség.

A kisebb szigetelési költségek miatt az a negatívum csak részben állja meg a helyét, hogy az Ytong drágább, mint a hagyományos tégla. Nyersanyagként valóban többe kerül, de ha levonjuk ezeket a kiadásokat, akkor a végösszeg között nagyjából egyenlőségjelet húzhatunk.

Kiemelkedő továbbá a páraáteresztő tulajdonsága is, így sem a nedvességtől, sem a penésztől nem kell tartanunk. Sőt, nagyon jól ellenáll a víznek, így egy esetleges beázás vagy csőtörés után jelentkező nedvesedést is könnyedén kihever, szerkezeti károsodás nélkül kiszárad, egyáltalán nem salétromosodik.

Jó tulajdonságai vannak a hangszigetelés terén, a nagy sűrűségéből fakadóan pedig tartóssága és stabilitása egyaránt megfelelő, ezen felül jól fúrható, véshető, és kellő stabilitást nyújt – megfelelően hosszú dübelek esetén – a felszerelt bútoroknak, illetve egyebeknek is.

Mivel az Ytong tégla felülete egyenletes, ezért az utólagos munkák, a vakolás és a glettelés is sokkal egyszerűbb vele, mint a hagyományos téglákkal.

Gyakran ismételt kérdések az Ytong tégláról

Milyen melegburkolatok használhatók Ytong téglán?

Az Ytong téglából készült falszerkezet ugyanolyan masszív, mint a hagyományos téglából készült, így dübelezhető, véshető, tartós felületet ad bármilyen melegburkolatnak. A legtöbb esetben gipszkartont alkalmaznak rajta, de bármilyen faburkolat, így lambéria vagy OSB lap fogadására is alkalmas.

Falrések, volt nyílászárók falazására is alkalmas az Ytong tégla?

Amennyiben a falszerkezet többi része megengedi az Ytong tégla alkalmazását, tehát hasonló hőszigetelést tudunk elérni vele, így elkerülhető a hőhíd kialakulása, akkor természetesen igen.

Milyen fűrészlappal lehet vágni az Ytong téglát?

Ebből a célból gyártanak direkt Ytong téglához való fűrészlapot, azonban valójában szinte bármilyen fűrészlap ideális ebből a célból, ami elég éles.

Kivitelezhetők-e beltéri objektumok és elemek az Ytong téglából?

Olyannyira, hogy ez az Ytong tégla egyik közkedvelt felhasználásmódja, de fontos tudni, hogy elsődlegesen nem erre való. Sok esetben alkalmazzák beépített szekrények, bárpultok, asztalok és egyéb beltéri elemek kialakítására, amelyek glettelhetők, festhetők, de akár burkolhatók is.

Boltív is kialakítható az Ytong téglából?

Mivel az Ytong tégla ugyanolyan stabil és sűrű, mint más építőanyagok, ezért természetesen boltív kialakítására is megfelelőek, ha kellő szakmai tudás mentén dolgoznak vele.

Milyen szerszámmal vihető fel az Ytong téglára a vékonyágyazatú habarcs?

Vannak ebből a célból speciális kiegészítők – szánkók – az egyenletes felhordás érdekében, de a kőművesek által használt fogas glettvas is pontosan jó erre a feladatra.

Csak speciális habarccsal lehet építeni az Ytong téglát?

Igen, hiszen míg a hagyományos falazóhabarcsok a normál téglák igényeit szolgálják ki, addig az Ytong téglához készült megoldások direkt ennek az építőanyagnak a szükségleteit. Ha átlagos habarccsal dolgoznánk, az jellemzően túl gyorsan felszívná a vizet, és nem tudna kielégítő kötést biztosítani, ami a szerkezet stabilitását tekintve súlyos problémákat eredményezhet.

Milyen dübellel dolgozhatunk az Ytong téglafalon?

Az Ytong tégla sűrűsége nem egyezik a kerámiatéglával, ezért speciális dübelekre vagy hosszabb típusokra lesz szükség ahhoz, hogy ugyanolyan jó tartást érhessünk el.

Mivel lehet fúrni az Ytong téglát?

Porózus jellegéből fakadóan az Ytong téglát gyakorlatilag bármilyen fúrószárral kifúrhatjuk, nincs szükség speciális termékekre.

Fürdőkádak beépítésére is alkalmas az Ytong tégla?

Természetesen, sőt a fürdőkádak és a zuhanytálcák esetében egyaránt jó alternatíva alátámasztáskor, hiszen masszív, vízálló, mindemellett pedig jól burkolható felületet ad.

Emeletes házak építésére is alkalmas az Ytong tégla?

Kimagasló teherbíró képességének köszönhetően az Ytong tégla nagyon erős alapot ad a többemeletes házaknak is, főleg megfelelő falvastagság és vasbeton pilléres megerősítés társaságában.

Jó hangszigetelő az Ytong tégla?

A falazóanyag belsejében megtalálható légbuborékoknak, valamint a tömör szerkezetnek köszönhetően az Ytong tégla nagyon jó hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de vannak a piacon jobb termékek is erre a célra.

Minden falszerkezetnél lehet Ytong téglából válaszfalat építeni?

Gyakorlatilag igen, ennek nincs különösebb akadálya, így vályogháznál és hagyományos téglából épült ingatlannál is készülhet Ytongból a válaszfal, ha azt kellőképpen be tudjuk vésni a tartófalakba.

Mekkora Ytong téglát válasszunk válaszfalakhoz?

A gyártói ajánlás szerint csak 10 centiméter vagy annál vastagabb átmérővel lehet kellően biztonságos és hatékony válaszfalat építeni, tehát olyan Ytong téglát válasszunk, ami megfelel ennek a kritériumnak.

Lehet csempézni az Ytong téglára?

Határozottan, sőt akár még közvetlenül is! Nem szükséges vakolni a hidegburkolat felragasztása előtt, de a mélyalapozó alkalmazása elkerülhetetlen.

Véshető az Ytong tégla?

Igen, ráadásul könnyebben, mint a hagyományos téglafalak. Egyszerű vésővel, vágókorongos eszközzel vagy más alternatívával is könnyedén dolgozhatunk az Ytongban, legyen szó akár elektromos vezetékek kialakításáról, akár valamilyen utólagos munkáról.

Szükséges vakolni az Ytong téglából készült falazatot?

Nem szükséges, de ajánlott. Megfelelő fugakialakítás mentén lehet közvetlenül glettelni és festeni, de egy vékonyvakolat felhordása azért erősen ajánlott. 

Glettelhető közvetlenül az Ytong fal?

Igen, sőt ez egy bevett megoldás. Általában egy réteg vastag-, és egy réteg vékony glett elegendő ahhoz, hogy megfelelő hálózás után kellően tartós és egységes felület szülessen, ami csiszolható, majd festhető.

Ytong vagy Porotherm téglát válasszunk?

Az egyik leggyakoribb kérdés az Ytong tégla kapcsán, amire nem lehet megfelelő választ adni, hiszen nem véletlen, hogy mindkét típus jelen van a piacon, ugyanis mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az Ytongot azért szeretik többen, mert komfortosabb közeg építhető belőle, minden téren jobb szigetelést kínál, teljesen természetes alapanyag és hőhídmentesen lehet falazni vele.

Szigetelhető-e utólag az Ytong tégla?

Olyannyira, hogy erre bizonyos esetekben még szükség is van. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az Ytong téglát ugyanúgy kell szigetelni, de kevésbé erőteljesen, mint a hagyományosabb falazóelemeket. Erre a gyártó ráadásul ma már saját termékkel is előállít, amit Ytong Multipor név alatt nevezett el.

Milyen hőszigetelés alkalmazható az Ytong téglán?

Amennyiben az Ytong téglából épült falszerkezet eléri vagy meghaladja a 30 centimétert, nincs szükség utólagos hőszigetelésre. Egyéb esetben kizárólag jó páraáteresztő megoldást válasszunk, azaz ásványi alapú szigetelőanyagot – mint amilyen a kőzetgyapot –, vagy a kizárólag erre a célra készített Ytong Multipor hőszigetelést.

Valóban jobb belső hőszigetelésre az Ytong Multipor, mint más termékek?

Igen, ennek az oka pedig, hogy kimagasló páraáteresztő tulajdonságai vannak. Olyan jelentős az előnye ezen a téren, amit sem az EPS, sem a kőzetgyapot nem tudnak biztosítani. Az alacsony páradiffúziós ellenállás miatt tehát a beltéri szigetelés esetén – különösen Ytong téglánál – az Ytong Multipor a legjobb választás.

Megrepedt az Ytong fal, mi lehet a gond?

A hagyományos téglafalnál és az Ytongnál egyaránt gondot okozhat a repedezés. Amennyiben utóbbi építőanyagnál tapasztaljuk, akkor két dologra gyanakodhatunk. Az első az épület alapja, vagyis statikai probléma merült fel, mint amilyen például a süllyedés.

A második ezzel szemben a nem megfelelő kivitelezés, hiszen a rossz kötés, a nem megfelelő habarcsválasztás egyaránt okozhat ilyesmit, ami instabil falszerkezetet okoz. A repedések minden esetben statikai vizsgálatot igényelnek!

Árt a nedvesség és az eső az Ytong téglának?

Az Ytong tégla egyik nagy előnye a hagyományos téglával szemben a nedvességtűrés. Egy beázás vagy egy csőtörés esetén például nem probléma, ha víz éri, mert teljes egészében ki tud száradni, nem kezdődik kellemetlen salétromosodás vagy egyéb olyan probléma, ami utána vésést és nagyobb beavatkozást igényel.

Emiatt nem gond, ha az Ytong téglából épült házat csak később pucolják be, és eső éri az építőanyagot. Nyilván a cél az, hogy ezt minimalizáljuk, hiszen különösen télen vagy fagyos időben már okozhat gondot a nedvesség.

Miből készül az Ytong tégla? 

Az Ytong tégla nagy előnye, hogy kizárólag természetes alapanyagokból áll, így homokból, mészből, cementből és vízből készül. Egy nagyon kevés alumínium pasztát adagolnak még ehhez a recepthez azért, hogy a mésszel reakcióba lépve légbuborékok keletkezzenek, ami az Ytong előnyös tulajdonságait adja 

Mit lehet tudni az Ytong tégla nyomószilárdáságáról?

A laikusok számára leginkább azt, hogy kimagasló. Egy kicsit pontosabban azonban tudni kell, hogy minden Ytong kellően erős ebből a szempontból, de vannak jobbak is ezen a téren. Az Ytong Classic esetében például 3N/mm2-es nyomószilárdságról van szó, de az Ytong Forte kapcsán ez az érték már 4,7N/mm2.

Használhatók válaszfalakhoz az Ytong előfalazó lapok?

Alapszabály, hogy a válaszfalak vastagsága legalább 10 centiméter legyen. Az előfalazó lapok azonban 7,5 centiméteresek, így nem alkalmasak erre, kivéve abban az esetben, ha duplán, azaz két sorban alkalmazzuk őket.

Mi a különbség a sima és a nútféderes Ytong tégla között?

A kialakításukban és alkalmazhatóságukban egyaránt találhatunk különbséget a sima és a nútféderes Ytong tégla között. A sima téglák esetében fontos, hogy a kötést biztosító habarcs ne csak alulról és felülről, hanem oldalirányból is érje a blokkokat. A nútféderes kialakításnál azonban elegendő csak a blokkok alsó és felső részét megkenni az optimális tapadás érdekében.

Sérült Ytong tégla is beépíthető a falszerkezetbe?

Az a sérülés mértékének a függvénye. Ha letörött a sarka vagy az éle, akkor az még habarccsal pótolható, de egy repedt vagy eltörött tégla esetén már érdemes inkább megvágni és megfelelően összedolgozni a falszerkezeten belül, mert később gondot okozhat.

Milyen áthidalókra van szükség az Ytong falazatban?

Nagyon érzékeny téma, ugyanis sok esetben elrontják az Ytong falak homogenitását azzal, hogy kerámiatéglás áthidalót építenek be, ami nem szerencsés. Ha Ytong téglából áll a falszerkezet, akkor ahhoz csak és kizárólag Ytong áthidalót ajánlott alkalmazni!

Valóban radioaktív hatása van az Ytong téglának?

Egy óriási tévhit az Ytong tégla kapcsán – ami alighanem egy lejárató kampány részeként bukkant fel –, miszerint a kérdéses falazóanyag radioaktív sugárzást bocsát ki. Ez a gázszilikát alkalmazása miatt jelent meg róla a világhálón, de valójában az Ytong tégla csak annyira radioaktív, mint bármelyik másik építőanyag, azaz gyakorlatilag semennyire, hiszen kizárólag olyan alapanyagokból áll, amelyek a természetben is megtalálhatók, vagyis semmivel sem nagyobb a sugárzása, mint a homoknak, a cementnek, a víznek vagy a mésznek, tehát a legfőbb összetevőinek.