A modern csemperagasztókkal kapcsolatban nagyon sok tévhit terjed az emberek között. Lássuk, hogy melyek ezek!

Hogyan dolgozzunk az új típusú csemperagasztókkal?

Az építőanyagok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt néhány évben. Ez különösen igaz a különféle zsákos habarcsokra, hiszen ma már gyakorlatilag minden munkához elérhetők ilyen megoldások.

Ide sorolhatók például a csemperagasztók is. Bár az ilyen típusú hidegburkolati megoldások már hosszú-hosszú évek óta jelen vannak a piacon, viszont fejlődésüknek köszönhetően ma már másként kell dolgozni velük, mint egykoron.

Sőt mi több, nemcsak más típusú odafigyelést igényelnek az emberek részéről, hanem egyben módosítanak is olyan tévhiteket, amelyek korábban éveken át tartották magukat a csemperagasztók kapcsán, manapság azonban már egyáltalán nem érvényesek.

Hogy milyen technológiai újdonságokon mentek keresztül a TüzépShop kínálatából is megvásárolható csemperagasztók, és mire kell figyelnünk, amennyiben ilyen típusú habarcsot szeretnénk magunknak?

Mitől mások a mai csemperagasztók, mint a korábbi típusok?

A bevezető után adja magát a kérdés, hogy mitől és miért mások a mai csemperagasztók, mint a korábbi típusok, azaz milyen tekintetben sikerült előbbre lépniük ezekkel a gyártóknak?

A jobb minőségű zsákos csemperagasztók egyik sajátossága például, hogy könnyebb munkavégzést tesznek lehetővé. Nemcsak egyszerűbb arányaiban bekeverni őket, de jobban tapadnak, egyszerűbben eligazíthatók a felületen és a hidegburkolat hátlapján is, ettől pedig egyszerűbbé teszik a munkát.

Sőt, nemcsak egyszerűbb lett ezzel a munka, hanem a hibafaktor is minimálisra csökkenthető a segítségükkel. Ebből fakad, hogy tulajdonságaik változtak, több olyan burkolástechnikai ismeretre és technikára lesz szükség, mint korábban, amit a csempék és járólapok ragasztása előtt ajánlott megismerni.

Ezért döntöttünk úgy, hogy az alábbiakban összegyűjtjük azokat a tudnivalókat, amelyek az új típusú csemperagasztók kapcsán fontosak a megfelelő minőségű munkavégzéshez.

A nyitott és a zárt idő

A modern csemperagasztóknál különösen fontos szempont az úgynevezett időtényező. Ezen a téren pedig olyan fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a nyitott és a zárt idő, vagy éppen a kikeményedési idő, amelyek a korabeli csemperagasztóknál nem voltak jellemzőek.

Nyitott időnek azt az intervallumot nevezzük, ami a ragasztó felhordása, illetve a burkolat felragasztása között eltelt. Ezzel szemben a zárt idő az, ami az összeillesztés és a préselés kezdete között telt el. A két időkeret ismerése és helyes alkalmazása nagyon fontos ahhoz, hogy megfelelően alkalmazzuk az ilyen habarcsokat.

Ezen felül nagyon lényeges fogalom a fazékidő. Akkor beszélhetünk erről, amikor a lekevert csemperagasztó még nem kötött meg annyira, hogy ne lehessen felhasználni. Amennyiben egykomponensű ragasztóról van szó, akkor ez az intervallum jellemzően megegyezik az eltarthatóság idejével is, de kétkomponensű csemperagasztónál ritkán több mint 3-4 óra.

Mindenképpen beszélnünk kell továbbá a modern csemperagasztók kapcsán a kikeményedési időről is. Akkor beszélünk erről, ha a ragasztás már öntartó lesz, azaz megtartja a ráragasztott felületet, de még nem terhelhető.

A modern csemperagasztókat pihentetni kell az alkalmazás előtt

Bár csak részben illeszkedik az időintervallumokhoz, nagyon lényeges tudnivaló a modern csemperagasztók kapcsán, hogy használatukat megelőzően pihentetni kell őket. Ez azért olyan lényeges, mert ezekhez az új típusú masszákhoz minden esetben valamilyen kötéssegítő adalékot alkalmaznak.

Ha tehát azt akarjuk, hogy maximális hatást érhessünk el a segítségükkel, akkor a bekeverést követően pár percig állni, pihenni kell őket hagyni a felhordás előtt. Hogy melyik ragasztónál ez mekkora intervallumot jelent, azt minden esetben a csomagoláson jelzik a gyártók. Amennyiben ilyen nincs feltüntetve, akkor nincs szükség pihentetésre.

Az új típusú csemperagasztóknál is figyelembe kell venni a tapadószilárdságot

Az egyik legnagyobb tévhit az új típusú csemperagasztóknál, ami sok esetben tönkre tudja tenni a munkát, az a tapadószilárdság figyelmen kívül hagyása. Rengetegen úgy vélik, hogy ezek a modern masszák már nem igényelnek akkora odafigyelést, azaz nem kell figyelembe venni ezeket az értékeket.

Ez azonban óriási tévedés! A modern csemperagasztók ugyanis nem csodafegyverek, tapadószilárdságuk az egyik legfontosabb tényezők egyike. Ez az érték minden esetben azt mutatja meg, hogy mekkora erő hat egy egységnyi felületre a ragasztás során.

Gyártónként eltérő az érték (mértékegysége N/mm2), azonban nem árt figyelembe venni, hiszen alapvetően meghatározza, mekkora lapokkal lehet, illetve ajánlott dolgozni, valamint azokon legalább mekkora mennyiségű ragasztót ajánlott alkalmazni.

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a tapadószilárdság, annál nagyobb lapokkal lehet dolgozni, illetve annál jelentősebb igénybevételű helyiségeknél szabad használni az adott ragasztót.

Nem árt tisztában lenni azonban azzal, hogy még az új típusú ragasztóknál is legalább 28-30 nap, hogy elérjék teljes szilárdságukat, a friss burkolatot tehát eddig érdemes pihentetni, illetve kímélni.

Nem minden új típusú csemperagasztó fagyálló

Szintén általános tévhit a modern csemperagasztóknál, hogy sokan úgy tudják: mindegyik fagyálló. Ez azonban ebben a formában egyáltalán nem igaz állítás. Ha olyan helyen akarunk csempézni, ahol lényeges ez a tulajdonság, azaz tartósan is kialakulhatnak fagypont alatti hőmérsékletek, ott speciális fagyálló csemperagasztót kell vásárolni.

A modern csemperagasztók között is elkülönített kategória a fagyálló típus, azonban nem árt körültekintően eljárni, mert amennyiben egy ilyen habarcs megkapja ezt a jelölést, az még nem jelenti következetesen azt, hogy kültéren is alkalmazható. 

A kültéri fagyálló csemperagasztók még mindig egy másik kategóriába sorolhatók, így esetükben a nagyarányú flexibilitást kell szem előtt tartanunk, hiszen csak ilyen esetben tudja majd a felület elviselni a fagy mozgató hatásait.

A modern csemperagasztók is előkészítést igényelnek

Végül, de nem utolsó sorban tudni kell még azt is, hogy hiába a modern technológiák alkalmazása, a legújabb típusú csemperagasztók esetében sem szabad nélkülözni az előkészítést.

Hiába az előnyös tulajdonságok, ha a leendő falfelület rendkívül egyenetlen, jelentős hibák találhatók rajta, vagy csak egyszerűen túl vizes ahhoz, hogy kellő tapadás jöjjön létre, akkor előkészületek nélkül még a legdrágább csemperagasztó sem hoz kielégítő eredményt.

A felületeket tehát nem elég egyenesbe húzni, mindemellett elengedhetetlen az alapozók és a tapadóhidak alkalmazása, ellenkező esetben a burkolt felület idő előtt megrepedezhet és lepotyoghat még helyes felragasztás esetén is.